tócsa
tócsa főnév tócsát, tócsája
1. Kicsi, sekély, időszakos állóvíz; pocsolya (2). Fényes, piszkos tócsa. A tócsákban kacsák úszkáltak. Itt a tócsa tükrén s felvetődő halán… Láthatá a vén nap önnön ia-fiát. (Arany János) A békák némák most a tócsa partján. (Juhász Gyula) || a. Eső után kisebb gödrökben, mélyedésekben összegyűlt víz. [A disznó] Ledőlt a puha, langy tócsába. (József Attila) Esett. Megint kisütött. Szanaszét | tócsák ragyogtak. (Szabó Lőrinc)
2. (átvitt értelemben) Vmire kiömlött v. kiöntött, viszonylag nagy mennyiségű folyadék. Tócsákban állt a víz a padlón. Esernyője egész kis tócsát sírt a tükörfényesre kefélt padlóra. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): 1. tócsakerülő; 2. vértócsa.
