tölgyfa
tölgyfa főnév
1. Tölgy (1). Dús koronájú, százados tölgyfa. Kevély tölgyfák alatt Szerény virágok. (Petőfi Sándor) Megállok egy vén tölgyfánál. (Gyulai Pál) || a. (átvitt értelemben, költői) <Az erő, szilárdság, öntudatosság jelképeként.> Légy tölgyfa, mit a fergeteg Ki képes dönteni, De méltóságos derekát Meg nem görbítheti. (Petőfi Sándor)
2. A tölgy (1) sárgásbarna színű, nehéz, kemény fája. Tölgyfából gerendát ácsol. || a. jelzői használat(ban) Ebből való, ebből készült. Tölgyfa gerenda, padló. [Lúdas Matyi] Vág egy nagy tölgyfa husángot, S azzal tarkótól talpig meghányja keményen. (Fazekas Mihály) Visszadöng a tölgyfa padló. (Arany János) Egyszer csak meglátta az első emeleten a nagy tölgyfa szemétládát. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): tölgyfaderék; tölgyfaféreg; tölgyfagubacs; tölgyfahasáb; tölgyfakeménység; tölgyfakéreg; tölgyfalevél; tölgyfalomb.
