tollászkodik
tollászkodik tárgyatlan ige (-tam), -ott, -jék (-jon)
1. <Madár> tollait rendezgeti, tisztogatja, húzogatja, rendbe szedi, zsírozza. Tollászkodnak a galambok, a tyúkok, a verebek. Imhol kerekedik Egy fekete felhő. Abba tollászkodik Sárga lábú holló. (népköltés) Vörös Rébék… Tollászkodni, már mint varju, Egy jegenyefára ült. (Arany János) A fehér tyúk fürdik. A többi tollászkodik. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben, ritka, népies) <Személy> vontatottan készülődik, szedelőzködik (a reggeli öltözködéshez), nehezen készül fel (az indulásra), kászálódik. Ne tollászkodjatok olyan sokáig! Az átmulatott éjszaka után későn kelt, s éppen tollászkodott, még nem volt felöltözve. (Eötvös Károly) || a. (ritka, tájszó) Dologtalanul, haszontalansággal tölti az időt, henyél. Nem csinál semmit, csak tollászkodik.
tollászkodás; tollszkodó.
