töredék
töredék [e] főnév és melléknév
I. főnév -et, -e [ë, e]
1. Vmely egészből letört, ill. leszakadt kisebb darab, rész. A kőoszlop töredékeit elhordták. || a. (átvitt értelemben) Eltépte a nép a láncot, S békójának töredéke Fegyver mostan a kezébe! (Petőfi Sándor) || b. Vmely egésztől elkülönült, hozzá képest kicsiny, maradék rész. A sereg töredékei. Dániel bej… elveszté seregét a csatában… Mit akarhatnak az egyes töredékek, ha a vezéreknek vége? (Jókai Mór) || c. Vminek elenyészően kis része. A szavazatok töredéke; a munkának, a pénz értékének egy töredéke. A sentimentalis lágyság, mely a Karthausit egészen áthatja, csak kicsiny töredékét teszi Eötvös lényének. (Péterfy Jenő)
2. Megcsonkított vagy abbamaradt irodalmi alkotás. A kézirat töredéke. A mű töredék maradt. Szemem annyira rossz, hogy régibb töredékeimen… nem dolgozhatom. (Arany János) Így maradt töredék [Arany János] Bánk bánról írt értekezése. (Gyulai Pál) Barátaim, ha rövid a papír | az ember akkor apró verset ír; | higgyétek el, a rövid is elég, | meghalok, s úgyis minden töredék. (Radnóti Miklós) || a. Vmely irodalmi műnek egy kisebb, nem zárt egységű része; részlet, szemelvény. Beadtam három ívnyi vallomásomat. Imhol némely töredéke. (Kazinczy Ferenc) A nevezett újság… közöl ezen hőskölteményből egy töredéket. (Vörösmarty Mihály) Székelyföldön… én is hallottam e ballada néhány sornyi töredékét. (Gyulai Pál) || b. Foszlány. S a fáradt csónak vajjon hova ballag. És töredéke honnan jő a dalnak? (Juhász Gyula) [A] hűs szél… a hazatérő parasztleányok nótájának elmosódott töredékét caspta fülükbe. (Móricz Zsigmond)
II. melléknév
1. (ritka) Vmely egésznek csupán egy kis részét kitevő. Ezt a munkát csak töredék időben tudta végezni.
2. (irodalmi nyelvben) Töredékes (2). Firkálni is szeretnék még valamit, bevégezni egyet-mást töredék munkáimból. (Arany János)
