töredékes
töredékes [e-ë] melléknév -en [e]
1. (régies) Apróbb részekben levő, töredékekből álló, darabokra oszlott, tört, töredezett. Töredékes szén. Az óriási tó nem úgy szokott befagyni, mint a folyamok, mikor töredékes jégtorlaszok csoportosulnak össze. (Jókai Mór)
2. Befejezetlen, csupán töredékben (I. 2) levő, megcsonkított v. abbamaradt <irodalmi alkotás>. Töredékesmű, regény, vers. Mind megannyi töredékes elbeszélés a múltból. (Vas Gereben)
töredékesség.
