törzs
törzs főnév -et, -e [e, e]
1. Gerinces állatnak v. embernek a teste, a feje és végtagjai nélkül. A fejet levágta a törzsről. A test részei: a fej, a törzs és a végtagok. Én és te egyek vagyunk,… mint ahogy egy az én fejem és az én törzsem. (Karinthy Frigyes)
2. Fának a gyökeréből kinövő, rendsz. vastag része, melyből ágai erednek. A tölgyfa törzse. A törzset elfűrészelték. Mintha ifjú rózsa futna fel a cser törzsére, olyszerű volt… leánykáinak könnyed lebegése a… vitézek karjain. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, ritka) Vmely oszlopnak v. oszlopszerű, álló tárgynak a talapzat és az oszlopfő közé eső része. A dór oszlop törzse.
4. (átvitt értelemben) Általában vmely nagyobb tárgynak, építménynek a fő része. A hajó törzse: a hajó teste, amelyre az árbocot, a kormányos fülkéjét, a kéményt stb. szerelik; a repülőgép törzse: a repülőgépnek az a része, amelyben a pilóta és az utasok ülnek, és amelyre a szárnyakat, a futóművet és az irányító felületeket szerelik.
5. (történettudomány) <Ősközösségi v. rabszolgatartó társadalomban> közös területen élő, azonos származású és nyelvű, azonos vallási mondákkal és szertartásokkal bíró személyek nemzetségeinek gazdasági, társadalmi és politikai közössége. Afrikai néger törzs; Árpád törzse; a honfoglaló magyarság hét törzse. A törzs más törzsekkel szövetségben hadat viselt. [A nép] Hét nagy egész törzsbe, neme szerint, foszlik. (Arany János) Ha fejedelem családja tartozik vérbosszúval, akkor az egész törzs feltámad a megtorlásra. (Jókai Mór) Hajrá hét törzs hét magyarral, Nyolcadikkal, mord kabarral. (Babits Mihály)
6. (irodalmi nyelvben) Nép, fajta, nemzet. Törzsömnek élek, érette, általa. (Arany János) És ő akarta volna egész törzsét, ezt az egész társadalmat itt megmenteni? (Justh Zsigmond) || a. (költői) Család, nemzetség. A régi törzs új hajtása. Barta, Lukács, mind a kettő Hédervári, | Kanizsai János: nagy törzsek sudári. (Arany János) Egy lábig kiöltük törzsödet, Add meg magad. (Vajda János) || b. (régies, költői) Vmely családnak, nemzetségnek az ősapja: apa.
7. (állattan, növénytan) Szétágazó leszármazási vonal kezdetén álló őstípus, amelyből több fajta választódott ki. Kitenyésztette a 75-ös törzshöz tartozó újfajta szegedi paprikát. Méneseik képezték a törzsét annak az arab fajnak, melyet „berber” név alatt ismernek. (Jókai Mór) || a. (állattan, növénytan) <Némely természetes növénytani v. állattani rendszerben> az osztálynál kisebb rangú rendszertani egység. A baktériumok alkotják a gombák osztályának egyik törzsét.
8. (katonaság) <Vmely, a századnál v. az ütegnél nagyobb katonai kötelékben> a vezetés legfontosabb közegeit magában foglaló szerv. Áthelyezték a törzshöz. Békében… Bécsben van a törzse [az ezrednek]. (Vas Gereben) || a. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Általában vmely közösségnek központi magva, mely rendsz. a vezetést, irányítást végzi. A mozgalom legrégibb harcosai alkotják a törzset. A szakértőkből egy szűkebb törzset választottak ki.
9. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Vmely gyűjteményben, készletben> az egésznek alapjellegét megadó legnagyobb v. legfontosabb rész. A gyűjtemény törzsét a múlt századi magyar anyag alkotja.
Szóösszetétel(ek): 1. törzsbetét; törzsbika; törzscímer; törzserő; törzsfaj; törzsfelület; törzsfészek; törzsgulya; törzshadsereg; törzshajtás; törzsház; törzsjelvény; törzsjuhászat; törzskanca; törzskapitány; törzslakó; törzsmén; törzsorvos; törzsöröklés; törzsörökös; törzspublikum; törzsrendszer; törzsrész; törzsrészvény; törzsszelvény; törzsszerkezet; törzsszervezet; törzstelep; törzsterület; törzsvágány; törzsvagyon; törzsvezér; 2. altörzs; ezredtörzs; fatörzs; gyökértörzs; néptörzs; nyelvtörzs; zászlóaljtörzs.
törzsi; törzsű.
