továbbképzés
továbbképzés főnév
1. Az a képzés (2), amelyben vkit tanulmányainak elvégzése után részesítenek. Ideológiai, szakmai továbbképzés. Megszervezték a pedagógusok nyári továbbképzését. A vállalat dolgozói közül sokan jelentkeztek szakmai továbbképzésre.
2. (nyelvtudomány) Az az eljárás, amellyel származékszóból képzővel újabb származékszót alkotunk. A „becsületes” szóból továbbképzéssel a „becsületesség” származékszót kapjuk.
3. (nyelvtudomány) Ennek az eljárásnak eredményeként keletkező új szó. A „becsületesség” továbbképzés a „becsületes” alapszóból.
továbbképzési; továbbképzésű.
