trén
trén főnév -t, -ek -je [ë, e] (katonaság, régies)
Vonatcsapat. || a. Ennek egyik része, alakulata. Tüzérségünk az ellenséges trént megsemmisítette. || b. (bizalmas) Ehhez a fegyvernemhez tartozó katona. Mint trén vett részt az első világháborúban. || c. jelzői használat(ban) A trénekhez tartozó, trén katona.
Szóösszetétel(ek): trénegyenruha; trénlaktanya; trénosztag; trénszekér; tréntiszt.
