újdonság
újdonság [ú v. u] főnév -ot, -a
1. Új, eddig még nem létezett v. nem ismert találmány, készítmény, főleg divatcikk. Újdonság a divat terén; újdonságok boltja; újdonságok nagy választékban. Ha feltűnik vmi újdonság, rögtön kap rajta. || a. Újonnan, most megjelent könyv, még elő nem adott v. éppen most bemutatott film, színdarab, zenemű, művészi alkotás. A könyvpiac újdonságai. A színtársulat egy francia újdonsággal lép fel.
2. A szokottnál korábban v. először megért és piacra vitt termény, korai gyümölcs v. zöldségféle; újság (2), primőr. Drága még a cseresznye, mert újdonság. A szamóca ilyenkor még újdonság a piacon.
3. (régies) Új hír, legújabb esemény; újság (3). Az utolsó pillanatban vettük hírül azt az örvendetes újdonságot, hogy … Kotzogh Péter … leányát, Máriát eljegyezte Héya Jenő úr. (Móricz Zsigmond) || a. (régies) <Újságban> érdekes, friss, apró hír. Az újdonságok rovata; újdonságokra vadászik. Akkor még nem volt szervezett, tehát egyöntetű hírszolgálat; minden lapnak mások voltak az újdonságai. (Mikszáth Kálmán)
4. (ritka) Vminek új, szokatlan, ismeretlen volta, újszerűsége; különössége, újsága (1). A regény főként újdonságával hatott.
Szóösszetétel(ek): könyvújdonság.
újdonsági; újdonságú.
