ügybaj
ügybaj főnév (-t v. ügyet-bajt), ügyek-bajok v. (ritka, régies) ügybajok; ügye-baja v. (régies) ügybaja; ügyét-baját v. (régies) ügybaját (ügyebaját) (csak ragos, ma rendsz. birtokos személyragos alakban)
1. A mindennapi életben vkinek a tevékenységében adódó kisebb-nagyobb nehézség, ügyes-bajos dolog, ügy. Előadták ügyüket-bajukat; előadta ügyét-baját. Annyi üggyel-bajjal jár a kérdés elintézése! Az elbeszélő költeményt … a mindennapi életbe… nyárspolgári aprólékos ügybajaink közé sülyesztik le. (Arany János) Sok panaszos embernek az ügyét-baját elvégzem. (Jókai Mór) Mielőtt szétválnának, ügybajaikat beszélik meg. (Justh Zsigmond) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Kisebb-nagyobb elvégzendő v. folyó munka, tennivaló. Hallottam erről, volt is szándokom Beszélni, megvallom, Demetriussal; De szorgos ügybajom közt feledém. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || b. (ritka, irodalmi nyelvben) Vkinek személyét érintő v. peres ügy. Ajtódnál sokan űlnek | … közleni vágyván | Perbeli ügybajukat. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Hanem, ami bátyád ügyebaját nézi, Ne is áhitozzék soha kegyelemre. (Arany János) || c. (ritka, régies) Nagy jelentőségű, nehéz ügy. [Az] angol ügybajokat elbeszélvén, hátra van még [az] alkudozások folyamáról értesíteni olvasóimat. (Kemény Zsigmond)
