ünnepeltetés
ünnepeltetés [e-ë-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (kissé választékos)
Az a tény, hogy vkit ünnepelnek; ünneplés <az ünnepelt szemszögéből tekintve>. Kitér az ünnepeltetés elől. Meleg, nagy, rendkívüli ünnepeltetésben volt része.
ünnepeltetési.
