ünneplés
ünneplés [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Az ünnepel (1–2) igével kifejezett cselekvés, megnyilvánulás, szertartás; az a cselekvés, hogy vkit, vmit ünnepelnek; vmely ünnep(nap), ünnepi alkalom megülése. A húsvét, a karácsony, az újév ünneplése; névnap, születésnap ünneplése; vmely évforduló ünneplése; a béke, a felszabadulás, a proletár nemzetköziség ünneplése; a jubiláns ünneplése; vmely nagy költő, művész, tudós ünneplése; ünneplésben → részesít vkit. Elemi erővel tört ki az ünneplés. Részt vesz az ünneplésen. A diplomata minden ünneplésen megjelent. (Móra Ferenc) || a. Ünnepeltetés. Nagy ünneplésben volt része.
ünneplési.
