üsző
üsző főnév -t, -je [e]
1. Fiatal, még nem borjazott tehén. Egy évnél idősebb üsző; előhasi üsző. Hasas üszőket vásárolt. Tehén, üsző, egyre szalad a cserénynek, Van baja, van mérge a szegény legénynek. (Csokonai Vitéz Mihály) Egy csomó barom közt megállt, s egy kajla üszőre mutatott. (Tömörkény István)
2. jelzői használat(ban) (népies) Ilyen korú nőstény <vadon élő, páros ujjú kérődző állat>. Üsző szarvas. Igy az üsző dámvad, szülő erdejében … Erdőről erdőre fut a kegyetlentül. (Arany János–Ariosto-fordítás)
