üzem
üzem [e] főnév -et, -e [ë, e]
1. (közgazdaságtan) Olyan gazdasági vállalat, intézmény, amelyben szervezett, állandó jellegű, rendsz. gépi erővel végzett termelő, elosztó v. értékesítő tevékenység folyik. Állami üzem; → hadi üzem; ipari, mezőgazdasági, kenderfeldolgozó, olajfinomító, szocialista, vendéglátó üzem; az üzem dolgozói. Virágzó üzemeink vannak.
2. Gyár. Fémipari, vegyi üzem. Új üzemek létesülnek vidéken. Szeretne bekerülni ebbe az üzembe. Az üzemben munkásfelvétel van. Melyik üzemben dolgozol? || a. (hivatalos) Ennek bizonyos, önálló munkát végző, rendsz. több kisebb-nagyobb egységet, műhelyt magában foglaló részlege. Cserző, csiszoló, csomagoló, fehérítő, fonó, forgácsoló, hántoló, javító, mélyhűtő, tekercselő üzem; egyenáramú, motoros, telepes üzem. A gyár üzemei versenyben állnak. A vállalat minden üzeme teljesítette tervét. || b. Kisebb ipari vállalat, amely több munkást foglalkoztat, mint a kézműipari műhely, de kevesebbet, mint a gyár. Háziipari, konfekciós, kosárfonó, műanyagkészítő üzem.
3. Ezeknek helye, épülete(i), telepe. Bekerítették az üzemet. Bemegy az üzembe. Idegeneknek az üzem területére lépni tilos!
4. Az itt dolgozók összessége. Az üzem egységesen elítélte a bércsalókat.
5. Az itt folyó munka. Áll, megáll, megy az üzem. Megindítják az üzemet. Józan … lárma volt, mint mikor reggel megindul az üzem, valami szürke és rideg gyárban. (Karinthy Frigyes) Áll, jaj, a drága üzem. (József Attila)
6. <Vmely termelési eszközzel kapcs.> termelést végző működés. Állandó, csökkentett, fokozott, folyamatos, rendes v. normális, zavartalan üzem; üzembe helyez vmit; → teljes üzemben van a gyár; üzemben tart vmit; üzemben van vmi; üzemen kívül helyez vmit: működését megszünteti. Már üzembe helyezték az új gyárat.
Szóösszetétel(ek): 1. üzemág; üzembeszüntetés; üzemcsoport; üzemegészségügy; üzemellenőrzés; üzemfelügyelő; üzemfenntartás; üzemfőnökség; üzemgazdász; üzemhely; üzemkarbantartás; üzemkorlátozás; üzemköltség; üzemlátogatás; üzemmegszüntetés; üzemmérnök; üzemnapló; üzemrendszer; üzemrész; üzemrészleg; üzemterv; üzemtudomány; üzemtulajdonos; üzemudvar; üzemvezetés; üzemvitel; üzemvizsgálat; 2. bányaüzem; élüzem; fűrészüzem; gépüzem; gyárüzem; húsüzem; kerékpárüzem; kisüzem; kohóüzem; kötőüzem; közüzem; lakatosüzem; nagyüzem; tejüzem; termelőüzem; testvérüzem.
