városbíró
városbíró főnév (történettudomány)
1. A város vezetőségének feje, polgármester. A városbíró egy kicsit megenyhült és elmosolyodott. (Móra Ferenc) Úgy beszélt Jozsóval, mint üke, a középkori rabbi valamely hatalmas városbíróval. (Babits Mihály)
2. A városi törvényszék elnöke. Meglátta az ablakon át, hogy ide tart a piacon keresztül a városbíró egy hajdú kíséretében. (Jókai Mór) Nem csinált-e olyasvalamit a fráter, amiért legalább a városbírónál be lehetne panaszolni? (Krúdy Gyula)
városbírói; városbíróság.
