varrás
varrás főnév -t, -ok, -a
1. A varr igével kifejezett cselekvés, művelet, tevékenység, ill. az a cselekvés, hogy vmit varrnak. Cérnával, fonállal, selyemmel való varrás; blúz, ing, ruha, szoknya varrása; csizma, talp varrása; bőr, szíj varrása; gomb (lyuk) varrása; seb varrása. Varráshoz fog, lát. Jól elsajátította a varrást, varrással keresi kenyerét.
2. Ennek eredménye: az a vonal, amit az öltések egymásutánja alkot; öltések sora. Durva, finom, ritka, sűrű, szép varrás. Látszik a varrás. Varrás díszíti a cipőt. A varrásnál kiszakadt a harisnya, a szoknya. Meglazult, szétfeslett a varrás. Felfejtette a varrást. Pilátus … a Krisztus varrás nélkül való köntösét a vitézektől elvette volt. (Mikes Kelemen) || a. Összevarrt kelme- v. bőrdaraboknak 1–2 cm szélességben meghagyott széle azon a helyen, ahol összevarrták őket. Eldolgozza, eltisztázza, szétvasalja a varrás(oka)t. || b. (orvostudomány) A varrat [2] (2) gyógyulása során keletkerett forradás; összevarrott seb helye a gyógyulás után. Meglátszik az arcán a varrás.
3. Az a munkában levő tárgy (fehérnemű, ruha, kézimunka, foltoznivaló stb.), amit v. amin vki varr. Nem láttad a varrásomat? Magával hozta, otthon hagyta a varrását. Lenke (varrását letéve). No lá, még ő haragszik. (Vörösmarty Mihály) Varrás van előtte, de nem dolgozik, a lámpába bámul. (Móricz Zsigmond)
4. (ritka) Az a fonal, amellyel vmit megvarrtak. Kiszedi a varrást.
Szóösszetétel(ek): 1. varrásmód; 2. hímvarrás; szabás-varrás.
varrási; varrású.
