vasalt
vasalt melléknév -an, -abb
1. Olyan <ruhanemű, ruhadarab>, amelyet (ki)vasaltak v. amelybe élt vasaltak. Vasalt fehérnemű; szépen vasalt férfiing; vasalt nadrág. Bubenyik … már várt rá a keményre vasalt elejű inggel, meg a frakköltözettel. (Mikszáth Kálmán) || a. (bizalmas) Jól vasalt: csinosan, elegánsan öltözött <személy, főleg fiatalember>.
2. Olyan <használati tárgy>, amelyet megvasaltak, vaspántokkal, vaslemezzel v. patkókkal felszereltek, megerősítettek. Vasalt ajtó, csizma, láda, szekér. A bég udvarán vasalt ládák hevertek szanaszét. (Gárdonyi Géza) Csúsztak, botladoztak | lábunk vasalt bakkancsai. (Szabó Lőrinc)
vasaltság.
