végbeli
végbeli melléknév és főnév (régies)
I. melléknév Vmely végvárban szolgálatot teljesítő, ott harcoló <katona>. A végbeli vitézek. Sőt még az végbeli jó vitéz katonák, Az szép szagú mezőt kik széjjel béjárják, Most is azok vígadnak, az időt múlatják. (Balassi Bálint) || a. Az ország határán levő, a határszél védelmére rendelt <katona(ság)>. E közbe Lajoshoz hajtanak egy kémet … Maga jött, úgy fogták a végbeli örsön. (Arany János)
II. főnév -ek [e] (csak többes számban) Végbeliek: végbeli katonák, vitézek. Óh végbelieknek; Ifjú vitézeknek Dicséretes serege! … (Balassi Bálint)
