végez
végez [e] ige végzek [ë] (végezek) [e-ë], végzel [ë] (végezel) [e-ë], végzünk (végezünk); -tem [e], végzett [ë] v. (régies) végezett [e-ë]; -zen [ë]
1. tárgyas <Időben tartó, időt igénybe vevő dolgot> befejez; végére ér. (ritka) Életét végzi: meghal. Ezt a napot jól végeztük. Kellemetlen hangulatban végeztük az ebédet. És a diák szörnyűen s nagyot prüsszent közé, | De Háry ő beszédét ekképpen végezé: | „Mondottam és a császár legott elvágtatott …” (Garay János) Mért vagyok én még a világon, ha már Átéltem minden szenvedéseket? | Végeztem pályám. (Petőfi Sándor) Isten áldja meg a kendtek ételét is, | (Igy végezi a szót), meg az emberét is. (Arany János) || a. (tárgy nélkül) (ritka, elavult) Befejezi életét; meghal. A fegyverekkel dörgő harcmezőn, Ott végzek én; ott könnyen végezünk. (Vörösmarty Mihály) || b. (tárgyas igealak tárgy nélkül) Befejezi megkezdett dolgát. (népies) Mire végzi?: a) mikorra fejezi be, amit csinál?; b) mit művel és milyen eredménnyel? Hadd lássuk urával mire végzik ketten … (Arany János) Hát mire végzi? – Ehun e – mondta … – nézze. Majd főzök. (Tömörkény István) || c. (tárgyas alakban, tárgy nélkül is) Vhogyan v. vhol végzi (a dolgot, életét, világát): vmilyen módon, vmely körülmények közt hal meg, fejezi be életét. Az → akasztófán fogja végezni. Nem fogja jól végezni. És törvénytelenül nem bánt, hanem úgy, ahogy illik, Embertársaival; jól is végezte világát. (Fazekas Mihály) Ez a fickó előbb-utóbb akasztófán végzi a dolgot. (Jókai Mór) Tarkólövés. – Így végzed hát te is. (Radnóti Miklós) || d. (tárgyas igealak, tárgy nélkül) (ritka, költői) Végzi: <időben folyó dolog> végződik. S már sohajjal végzi a dal: „Kis kunyhóban is megfér” … (Arany János) || e. tárgyas (sport) Vhogyan végez: bizonyos végeredményt ér el. A harmadik helyen végzett: a végeredmény szerint harmadik lett. || f. tárgyatlan Végére ér vminek; elkészül vmivel. Végez vmivel. (katonaság, hivatalos) Végeztem: mondanivalómat befejeztem. Végezzünk!: fejezzük be a dolgot! Két perc alatt végzett. Éppen végeztünk az ebéddel. A kapálással estére végeztek. Ha egy üggyel végeznek, mindjárt sor kerül a másikra. Gyorsan járj, gyorsan végezz! (Mikszáth Kálmán) || g. tárgyatlan Eredményesen, megegyezéssel befejezi vkivel a beszélgetést, a tárgyalást, az ügyet elintézi. Hamar, könnyen v. röviden végez vkivel: a) könnyen boldogul, vmit hamar elintéz vkivel; b) leráz a nyakáról, elutasít vkit. Várj, amíg végzek ezzel az ügyféllel! Nagyon le vagyok kötelezve; de talán előbb ezzel az úrral végeznék! (Csiky Gergely) Szabolcs … tudta, hogy a gróffal nem végezhet egykönnyen. (Herczeg Ferenc)
2. tárgyas <Iskolát, osztályt> tanulva látogat, <tanulmányokat> folytat, hogy befejezze őket. A tanfolyamot szorgalmasan végzi. Orvosi tanulmányait külföldön végezte. Én még akkor csak surján legényke voltam … És akkor végeztem a hetediket. (Gárdonyi Géza) || a. (tárgy nélkül is) <Szóban forgó iskolai évet v. tanulmányokat> befejez. → Faiskolát végzett. Hat elemit végzett. Az idén jeles eredménnyel végzett. A fia kész orvos, tavaly végzett. Nálunk? Az is, ki három iskolát | Végzett s nem lát az orránál tovább, Még csupasz állú s már korteskedik. (Reviczky Gyula) Két évi jogot végeztem. (Gárdonyi Géza) Lucy már a modern korban született, gimnáziumot végzett. (Hunyady Sándor)
3. tárgyas <Cselekvést, munkát> folyamatosan tesz, csinál úgy, hogy az vmilyen eredménnyel jár. Aratást, cséplést végez; kötelességét lelkiismeretesen végzi; körútját végzi; méréseket végez; mozgást végez; jó, rossz munkát végez. Beszámol arról, amit végzett. Rövid idő alatt sokat végez. Az utolsó simításokat végzi. Mit végeztél? Csak jól végezd a dolgodat. (Csiky Gergely) Gazdagon felterített asztalnál… halk beszédű nénikék oly csendben uzsonnáztak, mintha szertartást végeztek volna. (Kuncz Aladár) || a. tárgyas (régies) <Hivatalt, tisztet> ellát. Míg nőtlen volt: terhére nem Esett a hivatal, Nyugottan, híven végezé. (Petőfi Sándor) Bokros úr végezte a násznagyi tisztet. (Tolnai Lajos) || b. tárgyas (bizalmas, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Baját, dolgát, szükségét végzi: székel, ill. vizel. Egy ember leült a boglya mellé dolgát végezni. (Arany János) || c. (átvitt értelemben, ritka) Vhogyan végzi feladatát: <gép, eszköz> vhogyan működik. Ez a cséplőgép jól végzi a feladatát.
4. tárgyas Vita v. gondolkodás után elhatároz vmit. Sokáig tanácskoztak, de nem végeztek semmit. Azt végezték, hogy másnap megint összejönnek. Röviden elmondták, a gyűlés mit végzett az ő távozása után. (Mikszáth Kálmán) Elmondom neki: mit végeztem az ügyvédemmel. (Gárdonyi Géza) || a. (ritka) (tárgy nélkül) Határozatot hoz; határoz. Még nem végeztetek? Őrzeni a várat, mostanra elég ez: A többire nézve, majd ha üdül [= felgyógyul], végez. (Arany János) || b. tárgyatlan (régies) Vmely irányban lezár olyasmit, amiért harc, amiről vita folyik; dönt. A söpredék gyújt, rabol; az osztozáson a kard joga végez. (Arany János) Egyszer volt itt a Hit merő | … Mikor becsülettel és irtva Támadt, végzett Minden becsületes erő. (Ady Endre)
5. tárgyatlan Végez vkivel: eltesz láb alól, kivégez, megöl vkit; elbánik vkivel. Végez magával: megöli magát, öngyilkos lesz. A hadihajó fellázadt matrózai végeztek gyűlölt tisztjeikkel. A hóhér gyorsan végzett az elítélt gonosztevővel. Ott a zsivány haddal Toldi hogyan végez, | Vonatja karóba, kötteti kerékhez: Jobb az idők fátylát rá visszaterítnem. (Arany János) Az áldozatokon már mutatkoztak a hullafoltok … a bűnügyi bizottság tagjai maguk is elborzadtak, milyen vadállati kegyetlenséggel végzett velük a gyilkos. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan (ritka) Leszámol vkivel, úgy, hogy többé semmi köze sincs hozzá. Ellenség, jó barát, Végeztem veletek; Senkit sem gyűlölök, Senkit sem szeretek. (Petőfi Sándor) A gróf úrral én végzek. (Jókai Mór) || b. tárgyatlan Végez vmivel: megszüntet, megsemmisít vmit. A forradalom végzett a kapitalizmussal.
Igekötős igék: bevégez; elvégez; kivégez.
végezhető; végező v. végző; végeztet.
