vékás
vékás melléknév és főnév (népies, régies)
I. melléknév
1. Olyan <edény, kosár>, amelynek űrtartalma egy v. kb. egy véka (1). Vékás kosár, zsák.
2. (számjelzővel) Egy magyar hold negyedrészével egyenlő nagyságú <földterület>. Tizenöt vékás földjébe kukoricát vetett. Van elég apai jus, hogy megéljen ő: Három vékás földje után – a közlegelő. (Arany János) Vót nekik hat vékás földjük. (Móricz Zsigmond)
II. főnév -t, -a Vékás edény, kosár. Hát van Ferdinándnak ilyen szőlője …? Van az anyjakínját! –- szólt a vajda, és felvágott egy üres vékást. (Krúdy Gyula)
