verbunkos
verbunkos [e v. ë] főnév és melléknév, (régies) verbungos
I. főnév -t, -ok, -a
1. (táncművészet) Lassú lépésekkel kezdődő, majd egyre tüzesebb ritmusú, felszökellésekkel, sarkantyúk pengetésével, kardok csörömpölésével élénkített régi, magyar katonai körtánc; eredetileg toborzások alkalmával járták. Járja a verbunkost.
2. (zene) A XVIII. sz. végén kialakult 2/4 ill. 4/8 ütemű magyar tánczenei stílus, melynek fő jellegzetességei: sajátos hangszeres színezés, a lassú és gyors váltakozása, pontozott ritmus, tipikus dallam-fordulatok és kádenciák. A verbunkos alapján alakult ki az egységes magyar műzenestílus.
3. (elavult) Toborzó katona. Boros fővel lévén … a verbungos, még könnyebben eljárt a szája. (Vas Gereben) A Jancsi pajtásnak már két bátyját fogták el a verbunkosok. (Jókai Mór)
II. melléknév (elavult) Toborzást, verbuválást végző. Verbunkos katonák. Jaj …, mondja az elébbi verbunkos fiatalember. (Vas Gereben) || a. (táncművészet, zene) A verbunkossal (I. 1, 2) kapcsolatos. Verbunkos dal, dallam, stílus, ütem, zene.
