visszatart
visszatart ige
1. tárgyas <Mozogni készülő v. mozgó élőlényt, tárgyat, testet> nem enged megmozdulni, elindulni, leesni, ill. tovább mozogni; feltartóztat. Visszatartja a toporzékoló lovat. Pórázon visszatartotta a dühös kutyát. Óriási erejével visszatartotta a lezuhanással fenyegető gerendát. [Az oroszlánt] visszatartotta … hatalmas karjával a szájába vetett éles zablánál fogva. (Jókai Mór) || a. tárgyas (ritka) Visszatart (vhol): <folyadékot> nem enged kiömölni, kifolyni vhonnan. A lyukra szorította a tenyerét, hogy visszatartsa a kiömlő bort. Tisztán kivette a szívbillentyűk ziháló erőlködését, hogy visszatartsák a vért az átlőtt szívburokban. (Karinthy Frigyes) || b. tárgyas <Indulni, távozni készülő személyt> szóval v. erőszakkal megakadályoz az indulásban, távozásban, nem enged indulni, elmenni, eltávozni. Visszatartotta vendégeit. Brand úr … egy kicsinyég visszatartotta a szülőket. (Mikszáth Kálmán) || c. tárgyas (átvitt értelemben) Ah! mért nem szállhatok hozzád szülőföldem … Ha feléd indúlok, lelkem visszatartja Az édes szabadság bűvös-bájos karja. (Lévay József)
2. (ritka) tárgyas <Ütést, csapást, veszedelmet> ottlétével, cselekvésével megakadályoz, elhárít, feltartóztat. Karjával visszatartotta az ütést. Kardja visszatartotta a halálos csapást.
3. tárgyas Visszatart vmitől: <személy, védő szándékkal, aggodalomból> vmely tettével, közbelépésével, figyelmeztetésével megakadályoz vkit abban, hogy vmely cselekvést végrehajtson, vmely tettet elkövessen. Visszatartotta a fiát egy szörnyű ballépéstől. Visszatartotta barátját az öngyilkosságtól. Visszatartotta nemzetét a háborútól. [Az adófizetéstől] alig lehetett visszatartani az öreget. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas Visszatart (vmitől): <esemény, tényállás, érzés> megakadályoz vkit, vmit abban, hogy vmely cselekvést, tettet végrehajtson. A szégyen visszatartja a koldulástól. Ez az eset visszatartotta barátját a nősüléstől. A meglepetés visszatartotta a vadállatot a támadástól. A vér megbocsát …; ámde a becsűlet Még visszatartja béke-jobbomat. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || b. Visszatartja magát (vmitől): a) nem tesz meg vmit, amire vmely belső indítást érez; visszafojtja vmely indulatát. Ütni akart, de az utolsó pillanatban visszatartotta magát. Nem tudta visszatartani magát, hogy be ne lessen az ablakon. Visszatartotta magát a sírástól. Visszatartottam magamat az igazi támadás … elől. Majd ha megírom Pthrügyöt! (Móricz Zsigmond); b) (régies) visszavonulva tartózkodik vmitől; nem vesz részt vmiben. Visszatartja magát a nyilvános szerepléstől. Nekem csak két-három jelesebb költő ír … [a többi] egészen visszatartja magá. (Arany János)
4. tárgyas Egyszeri v. többszöri közbelépésével, ill. tartós cselekvésével akadályoz, gátol vkit, vmit vmely tevékenységben, folyamatban; feltart. Visszatart vkit az előhaladásban; visszatart vmit a fejlődésben. Ne tarts vissza a munkámban! Dolgozni akart, de a jövő-menő vendégek visszatartották. || a. Vmit visszatart vmiben: <vmely esemény, tényállás> vminek vmely folyamatát gátolja, akadályozza. A folytonos harcok visszatartották a nemzetet a kulturális haladásban. A szárazság visszatartotta a növényeket fejlődésükben.
5. tárgyas <Fiziológiai v. lelki inger(ülete)t, működést> nem enged megnyilvánulni; visszafojt. Visszatartja haragját, jókedvét; visszatartja a köhögést, lélegzetét, a nevetést, a könnyeit, a sírást; visszatartja székletét, vizeletét. A szája szélét harapdálta, hogy visszatartsa a könnyeit. (Gárdonyi Géza) A férj a vizsgálat alatt lélegzetét is visszatartotta, hogy ezzel az orvos munkáját mintegy elősegítse. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka) Visszatartja vmijét: <személy> nem hajt végre vmely szándékolt cselekvést. Visszatartja lépését, ütését. Neki húzakodik a barát is … De látván, hogy eltört ellenfele kardja, Iszonyú csapását rögtön visszatartja. (Arany János)
6. Vmit visszatart: kifizetendő összegnek, más tulajdonát alkotó tárgynak a kiadását bizonyos feltétel teljesítéséig függőben tartja; nem adja ki. Visszatartotta az esedékes havi bért. Visszatartotta volt lakójának a bútorait, míg a lakbért ki nem fizette. || a. tárgyas (ritka) <Elosztásban, kiosztásban> magának tart meg, nem oszt ki vmit. Egyik honpolgár sem utasíthatja [= háríthatja] a kötelességet másra, mert amaz a kövérebb falatot visszatartotta. (Vas Gereben)
7. tárgyatlan (ritka) Visszafelé tart (VI. 2) vki; oda megy, ahonnan elindult. A hajóskapitány visszatart hazájába.
visszatartás; visszatartat; visszatartható; visszatartó; visszatartott.
