visszavisz
visszavisz ige
1. tárgyas Előbbi helyére visszajuttat, szállít vmit, vkit. A könyvet vissza kell vinni a helyére. Vidd vissza ezt a játékot annak a fiúnak, akitől elvetted! A kocsi a vendégeket visszavitte az állomásra. A vevő a sántító lovat visszavitte előbbi gazdájához. Majd visszaviszi a honvágy, a szíve. Emlékezzék hajdani barátságunkra, s tegye, ha Isten hazájába visszaviszi, hogy oda én is visszamehessek. (Kazinczy Ferenc) Katonának kutya-baja, Van mit enni és innia … És az embert hogy szeretik! | Visszaviszik, ha elszökik. (Petőfi Sándor) A szemészeti könyvet egy hét múlva visszavittem. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Előbbi állapotába visszahelyez, visszatérít, visszavezet vkit, vmit. Mert fiatal, még vissza lehetne vinni a jó útra. (Tolnai Lajos) Már vártam, hogy virág meg rög leszek, Mikor e zajba visszavitt kezed. (Juhász Gyula)
2. (átvitt értelemben, kissé régies) Visszavisz vmit vmire: megmagyaráz, megokol, megvilágít vmit vmivel. Bonyolult okokra lehet ezt visszavinni. Minden halasztást, véleményi harcot Vissza … egy kútfőre vihetek. (Arany János–Tasso-fordítás)
3. tárgyas (átvitt értelemben) Visszavezet (6) vmit vhova, vmeddig. Vminek eredetét, keletkezését, kezdetét visszaviszi vhová, vmeddig (a múltba). Családfáját a XVI. századig viszi vissza.
4. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Út> vmely előbbi tartózkodási helyre, korábban érintett pontra ér el; rajta oda lehet ismét jutni; visszavezet. Ez az út visszavisz az erdőbe, a faluba.
visszavihető; visszavitt; visszavivés; visszavivő.
