viszketegség
viszketegség főnév -et, -e [ë, e]
1. Nagyfokú (kóros) viszketés érzése. Állandó viszketegség kínozza. A bengáli tigris vérszomja csak Szunyogcsipés okozta viszketegség Az irigységhez és boszuvágyhoz képest. (Vajda János)
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Vmire, vmely cselekvésre ösztönző, nyugtalan(ító) vágy, ösztön. Ellentmondási, feltűnési, nagyzási, szereplési viszketegség; a hazudozás, a nagyotmondás viszketegsége. Szereplési viszketegség bántja. Méz csurog a szájából! – tört ki Hibly postamester. – Az enyémről is méz folyna, – replikázik az ellenmondási viszketegségéről híres Levinczy fiskális, – ha a … Minka csókolgatna. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): bőrviszketegség.
