viszont

Teljes szövegű keresés

viszont határozószó, igekötő, kötőszó és mondatszó
I. határozószó (rendsz. kiemelő hangsúllyal)
1. <Kölcsönösség, viszonosság kifejezésére:> viszonzásul, hasonlóképpen. [Minden jót kívánok.] – Én is viszont.  Látván sok számtalan vele tött javaidot, Kiért viszont téged nem szolgált, jól tött urot, Háládatlanságát látván, hamis voltát, Ugyan utálja magát. (Balassi Bálint) Szépen köszöntet [a norvég király] s jót kiván viszont. (Arany JánosShakespeare-fordítás) || a. <Párbeszédben, közlés v. kérdés után, a választ bevezető v. kísérő megjegyzésben:> viszonzásul, feleletül, válaszul <a másik beszélő szavaira>.  Nagy macher [= kópé] maga! – mondta [a tanító], a fiakeres stílusában akarva beszélni. – Nahát milyen az új káplán? – kérdezte viszont a bérkocsis. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Kölcsönösen.  Telegdi, állj meg! Óránk érkezett, Hogy számot adjunk és vegyünk viszont. (Vörösmarty Mihály)
3. (elavult) Ismét, megint, újra.  Akarna nagy sokszor viszont te hozzád térni, De bűnei miatt nem mér [= mer] elődben jönni. (Balassi Bálint) Szeretném tudni: elzárkózásom hosszú évei alatt mi történt a világgal? Mondják, viszont egy Báthori uralkodik Erdélyben. (Kemény Zsigmond) Zokogásban tör ki; s leborul egy szék karjára … Viszont felemelkedik, letörli könnyeit, s az utcára néző ablakhoz áll. (Petelei István)
II. igekötő (ritka)
A. <Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld. a viszont- igekötős címszavakat, főleg az igéket.>
B. <Önállósítva, viszont- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. elhangzott közlés nyomósításaként, a szóban forgó igével egyértékű.> [Viszontláttad az osztálytársaidat?] – Viszont [= igen, viszontláttam], húsz év óta először.
III. kötőszó (rendsz. mellékhangsúllyal, a második tagmondat, ill. mondat élén v. belsejében, a második sorrendi helyen)
A. <Tagmondatok, mondatok kapcsolására.>
1. (gyak. de kötőszóval együtt is) <Főleg két szempontból történő szembeállítás, meglepő ellentét kifejezésére:> ellenben; pedig. Minden idejét és tudását a vállalat fellendítésére fordította; a vállalat viszont nem törődött vele.  Barbara betette az ablakot, Eleonóra viszont a kerevetre dőlt. (Kemény Zsigmond) Birit ő [a 12 éves fiú] verni szokta … Viszont Birinek a bátyja a tizennégy éves Lukács, őt szokta ütni, rúgni. (Gárdonyi Géza) Erzsi Bora miatt indult föl ellene [= Takács Gyuri ellen] …, Dani viszont a felesége miatt bőszült föl. (Móricz Zsigmond) || a. <A megelőző mondat v. tagmondat megfordítottját jelentő m, tagmondat bevezetésére, gyak. annak kiemelésére, hogy az előző tagmondat v. mondat lényeges szavainak mondatrészértékét felcseréli a beszélő v. író, v. hasonló értelmű körülírással él:> (de) ezzel szemben; és megfordítva, és ellenkezőleg.  Vannak grófnék, akik soha de soha se lehetnek mágnásasszonyok, viszont vannak mágnásasszonyok, akiknek a férje nem volt gróf vagy báró. (Ambrus Zoltán)
2. <Tagmondatok, terjedelmesebb mondatok, hosszabb szövegrészek egyszeres szembeállításában:> ellenben; de, azonban.  Hanem mit szólnának hozzá a taljánok, ha egyszerűen macskának neveznék a horgonyt vagy horgonynak a macskát? Viszont nem volna semmi kifogásom, ha levélkulcsnak nevezné el a miniszter a számfejtő ákombákomjait, de így igazán hülyeség. (Mikszáth Kálmán) A haját lenyírták, viszont nem borotválkozhatott. (Herczeg Ferenc)
3. (ritka) (De) viszont: <megengedő értelmű mondat után:> az előzményekben foglaltak ellenére. Ha sokat szenvedett is, viszont sikerei is voltak.  Mondhatom, hogy príma földek, bár egy kis szikes van benne, de viszont az első évi termést ingyen kapja. (Móricz Zsigmond)
4. (ritka) A gondolatmenet vmely részletéhez fűzött megjegyzés, kérdés, kitérés kapcsoló szavaként: (de) hát … (meg) …  [Misi] szégyelte, hogy olyan ügyetlen szamár volt, hogy elveszítette a kalapját, s nem akarta, hogy kinevessék, mert biztosan kinevették volna … Mint Böszörményit a kése miatt … A Böszörményi késével viszont mi történt! … hát amint a többiek a kályha körül ülnek, ő pedig egyedül dolgozik a sötétben, a kezébe akad a Böszörményi kése. (Móricz Zsigmond)
B. (kissé régies) <Párhuzamos mondatrészek szembeállításában:> <két szempontú szembeállítás kötőszavaként:> pedig, meg.  Húsz láncsást csak azért tartott [Döbrögi], hogy tíze napestig, Tíze viszont éjjel mindég őrt álljon az udvar környékén. (Fazekas Mihály)
IV. mondatszó (rendsz. és v. vagy kötőszó után, vele állandósult szókapcsolatot alkotva) <Vmely közlés után, az előbbihez képest fordított értelmű közlés helyettesítésére:> megfordítva <az előző tagmondat v. mondat lényeges szavainak mondatrészértékét>; ellenkezőleg.  Felelő szavaink, sok esetben minden alakváltozás nélkül, csupán hangnyomás által kérdővé lesznek és viszont. (Arany János) Hogy melyik vezérli, vitapont: Szerelem-é a sorsot, vagy viszont. (Arany JánosShakespeare-fordítás)
Szóösszetétel(ek): viszontajándék; viszontbiztosítás; viszontbiztosító; viszonteladás; viszontlátogatás; viszontleszámítolás; viszontszámla; viszontszolgáltatás; viszontüdvözlet.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages