vitázik
vitázik tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (irodalmi nyelvben) vitáz
1. tárgyatlan (kissé választékos) Vitatkozik. Erről ne vitázzunk, mert úgysem győzzük meg egymást. Mért nem vitáztam az országgyűlésen Azokkal a hitvány tintanyalókkal … (Madách Imre) Gyakran vitázott politikai kérdésekről a kúriai bírákkal. (Krúdy Gyula) Önts hitet belém, ördöggel vitázni. (Babits Mihály) Nyugodni készülődtem épen, |… mikor megjött, az éjben | s vitázni kezdett halkan itt velem. (Radnóti Miklós) || a. tárgyatlan (költői) Perel, civódik, veszekedik. Én nem vitázok itt tovább; eressz. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
2. tárgyatlan (régies, irodalmi nyelvben) Harcol, küzd, viaskodik. „Árulás!…” a bírák kardrántva vitáznak. (Arany János)
Igekötős igék: elvitázik.
vitázás; vitázgat; vitázó.
