vízum
vízum főnév -ot, -a
Útlevél láttamozása vmely követség által, ill. a láttamozásban foglalt engedély az útlevél tulajdonosa számára, a követség képviselte állam területén be-, ki- v. átutazásra, ill. bizonyos ideig való ott tartózkodásra. Átutazási, v. → átutazó vízum; beutazási, v. beutazó vízum. Vízumot kért a francia követségtől. Nehezen kapta meg a vízumot.
Szóösszetétel(ek): vízumkényszer.
vízumos; vízumú.
