vaj [4]
vaj [4] indulatszó vajh (elavult, költői) <Fokozó kifejezés érzelmi színezésére.>
1. (közlő mondat előtt) <Lehangoltságot tartalmazó mondatban:> haj [4] (1), hej [1] (1), jaj (I. 4) Nem hallál semmi szót Kont s Laczfi közt? – Nem, semmit is, de sírást vaj! sokat. (Vörösmarty Mihály) Vaj nagyon eltévedt, aki téged monda baromnak. (Vörösmarty Mihály)
2. (kérdő alakú állító értelmű mondat előtt) <Fájdalmas lemondás, sóhaj, panasz kifejezésében:> ó(h)! Ah Sergiolus! vajh mi sok nemes | Érzést találtál volna e kebelben. (Madách Imre)
3. (hasonló mondatban) <Utálat, megvetés kifejezésében:> jaj (9) ó(h)! Vaj! mi nagyon nyomorúk vagytok ti, s utálat A ti tekintettek. (Vörösmarty Mihály)
