valamelyik
valamelyik névmás, határozatlan és vonatkozó, (népies) valamék, (régies) valamelyk [ë v. e]
I. határozatlan (melléknévi)
1. <Többé-kevésbé ismert, a szóban forgó tárgyi összefüggéssel meghatározott több személy v. dolog közül> egyik, aki, amely a szövegben nincs közelebbről meghatározva. Egy dalt dudorászott valamelyik operából. (Tolnai Lajos) Valamelyik pajzán menyecske (ha jól tudom, a csintalan Pataky Istvánné) egy hógomolyát gyúrt és megdobta vele a vicispánt. (Mikszáth Kálmán) Valamelyik suszterinasommal számlát írattam a nagy táblára. (Móra Ferenc) Fogadom, innen nem is megy el most már, míg csak nyugalomba nem megy valamék fiához. (Móricz Zsigmond) || a. Egy a szóban forgó kettő közül; (az) egyik. Ez a cipő jó lesz valamelyik lányodnak. || b. <Napszakot, napot, hetet jelentő szóval kapcs.:> a múltban v. a jövőben a mostanihoz közeli egyik. Valamelyik reggel találkoztam a sógoroddal. Valamelyik nap meglátogatlak. Valamelyik héten történt, hogy … Valamék nap a tehenet őrizte. (Móricz Zsigmond)
2. <A vele jelzett fogalom körébe tartozó egyének, egyedek, dolgok közül> egy közelebbről meg nem határozott v. meg nem határozható; valamely (I. 1); egy [2] (I. 1, 4); valami (II. 2). Ha valamelyik gyermek fertőző betegséget kap, kitiltják az iskolából. Valamelly’k csillag súgára Rá festi szemed héjjára Hív emlékezésemet. (Csokonai Vitéz Mihály) Halála olyan nagy esemény volt, mint mikor a föld valamelyik hatalmasa száll a sírba. (Ambrus Zoltán) Az anyját megölték … Valamelyik gazember ráakadt gyújtogatás közben és leszúrta. (Gárdonyi Géza)
II. határozatlan (főnévi) -et, (-ek) [e, e]
1. <Az ismert v. a szóban forgó dolgok közül> egyik. Le akartam kenyerezni A nótáros urat, hogy …, hogy …., hogy majd beszerezzen Bakternek vagy kondásnak falujába, ha e szép Hivatalok valamelyike meg fog ürűlni idővel. (Petőfi Sándor) A dervis sorra járta az úton és út mellett heverő lovakat, hogy lábra állíthatná-e még valamelyiket? (Gárdonyi Géza) || a. Egy a szóban forgó kettő közül; (az) egyik. Kiséri … két egyház imája …. No, hisz valamelyik majd csak eltalálja. (Arany János)
2. <Az ismert v. szóban forgó személyek közül> egyik. Néma gyűlölettel nézte az utitársait. Talán szeretett volna belé is kötni valamelyikbe. (Hunyady Sándor) || a. (személyragos alakok) -e [e], -ünk, -(e)tek [ë-ë], -ük A személyraggal meghatározott személyek közül valamelyik, valaki. Valamelyiktek menjen orvosért. Még tán képviselőnek is felküldenek valamelyikünket. (Mikszáth Kálmán)
III. vonatkozó (melléknévi és főnévi) (kötőszóként) (elavult) Amelyik.
