varázslás
varázslás főnév -t, (-ok), -a, (ritka) varázsolás
A varázsol (1–3) igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás, ill. az a cselekvés, hogy vkit, vmit vmivé varázsolnak; varázserejű v. -hatású cselekedet, a varázsló tevékenysége. A királylánynak hattyúvá való varázslása; varázslást űz. Valóságos varázslást vitt véghez. Egy … szerzetes furakodott be a szerályba, követelve, hogy a szultán elé bocsássák. Ugyanazon vén jós volt ez, ki Tepelentinél mutogatta varázslásait. (Jókai Mór) || a. (ritka) Ennek az eredménye; varázslat. Télen, szobában, érlel dinnyét … S az asztallábból, mint varázslás, Csapon dől a tokaji máslás. (Arany János)
