vasas
vasas melléknév és főnév
I. melléknév, (csak az 1. jelentésben) -abb
1. Vasat vegyület alakjában tartalmazó <forrás, forrásvíz, gyógyszer>. Vasas ásványvíz, fürdő, orvosság, víz. Mentovics lerajzoltatta Sándort, hogy egy kádban fürdik, s aláírta: Szilágyi Sándort a kormány meg nem erősítvén, vasas fürdőben erősíti magát. (Arany János) || a. (ásványtan) Az átlagosnál több ilyen vegyületet tartalmazó. Vasas mészkő, talaj.
2. Vassal, vasból való pántokkal megerősített v. beborított; megvasalt. Vasas ajtó, láda, szekér. Kont ledönté a vasas kaput. (Vörösmarty Mihály) || a. Olyan <bot>, amelynek végén vas v. vasszeg van. A vén csavargó … vasas botjával döfte a földet. (Jókai Mór)
3. (katonaság, történettudomány) Vasból való páncélt v. vértet viselő. (népies, régies) Vasas német: vértet viselő osztrák nehéz lovassági katona. Toldi … Felszökik amint van, szalad a pitvarba: Hát csakugyan ott egy szörnyü vasas vitéz. (Arany János) Nincs az a vasas német, aki elbírna a sok hernyóval, mikor az mind fölmászik a szilvafákra. (Móra Ferenc)
4. (üzemi élet, bizalmas, sajtónyelvi) A vas- és fémipari dolgozókkal, ill. szakmai szervezetükkel kapcsolatos, hozzá(juk) tartozó, reá(juk) jellemző. Vasas szív.
II. főnév -t, -ok, -a
1. (üzemi élet, bizalmas, sajtónyelvi) A vas- és fémiparban működő dolgozó, munkás; vasmunkás. A vasasok külön szakszervezetben tömörülnek. A vasas kis kutyáját figyeli, amint megugatja egy szálló madár árnyékát. (Gelléri Andor Endre)
2. (katonaság, történettudomány) Vértet viselő, főleg német, ill. osztrák nehéz lovassági katona. A városban két század gyalogság van, a vasasok holnap reggel jőnek. (Eötvös József) Megesik az, hogy a vasasoknál magyar születésű tisztek is szolgálnak. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): vasassportpálya; vasasszakszervezet; vasasszékház.
