vegyes
vegyes [e-ë v. ë-ë v. e-e] melléknév és főnév
I. melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Egymástól eltérő, különböző elemekből összetevődő. Vegyes áru; vegyes felvágott: a) többféle felvágottból álló hideg húsétel; b) (átvitt értelemben, rosszalló, gúnyos) rendszertelen, logikátlan, zavaros írásmű v. műsor; vegyes hírek, írások, költemények; vegyes kiadások; vegyes lomberdő; vegyes nemzetiségű, nyelvű: különböző anyanyelvűekből álló; vegyes rovat; vegyesen táplált csecsemő: olyan cs., akit nemcsak anyatejjel táplálnak. || a. Vmivel vegyes: olyan, amiben vmely (egy v. több) más elem (is) van. Nem ifjú, nem vén: haja vegyes ősszel. (Arany János) Nagy égiháború lehetett az éjjel, esővel, viharral, villámmal vegyes. (Mikszáth Kálmán) || b. (nyelvtudomány) Vegyes hangú v. vegyes hangrendű: olyan <egyszerű magyar szó> amelyben ë, é, i, í hang(ok) és mély magánhangzó(k) van(nak). A „hernyó”, a „leány”, a „dió” vegyes hangú szó. || c. (mennyiségtan) Vegyes szám v. tört: olyan sz., t., amelyben egész szám és valódi tört van. A vegyes szám átalakítása áltörtté. A 2 1/3 vegyes szám.
2. (1945 előtt, rosszalló) <Magukat a dolgozó néptől elkülönítő, előkelősködő emberek szóhasználatában:> olyan személyeket is magában foglaló <alkalmi közösség>, akiket a beszélő magánál alacsonyabb rangúnak tartott, s akiket – kül. ha a dolgozó osztályok tagjai voltak – lenézett v. megvetett. Vegyes közönség, publikum, társaság.
3. (hivatalos) Olyan <testület>, amely más-más képzettségű, hivatású, esetleg állampolgárságú személyekből tevődik össze. Vegyes bíróság, bizottság, döntőbíróság, tanács. || a. (vallásügy) Vegyes házasság: más-más vallásfelekezethez tartozó személyek között létrejött h. || b. (katonaság) Más-más fegyvernemhez tartozó alakulatokból álló <kötelék>. Vegyes dandár ←. || c. (közgazdaságtan, 1945 után) Vegyes vállalat: olyan v., amelyet részint vmely szocialista állam, részint hazai v. külföldi magánszemély(ek) v. más állam(ok) üzemeltetnek.
4. (átvitt értelemben) Egymásnak ellentmondó elemekből álló <tudattartalom>. Vegyes érzelmek, érzések: a) különféle é.-ek; b) kellemetlen, rossz é.-ek; vegyes kívánalmak, vonzalom. A görög tragoedia … vegyes érzelmeket ad. (Berzsenyi Dániel) A borbély előadása vegyes érzelmeket keltett. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben, választékos) Vmivel vegyes: olyan <érzelem, lelkiállapot>, amelyet erősen színez vmely más érzés, más lelkiállapotra jellemző magatartás. Bosszankodással vegyes csodálkozás; ámulattal vegyes meglepetés. Áhítattal vegyes ámulattal látták, hogy a grófnő … bérelt első osztályú fülkébe száll. (Kosztolányi Dezső)
5. (iskolai) Vegyes osztály: olyan o., amelyben fiúk és lányok együtt részesülnek oktatásban.
6. (sport) <Állandósult szókapcsolatokban:> vegyes fogás: <nyújtón, botgyakorlatoknál> olyan f., hogy az egyik kéz tenyere felülről, a másiké alulról helyezkedik el; vegyes függés: vegyes fogással való f. <a nyújtón>; vegyes páros: egy-egy férfiból és nőből álló együttes; vegyes váltó: olyan v., amelyben a résztvevők neme, a távolság v. a sportnem szempontjából szakaszonként különbség van.
II. főnév -t, -ek [ë v. e], -e [e] (hírlapírás, régies) (rendsz. többes számban) Vegyesek: különböző, egymástól eltérő tartalmú cikkecskékből álló újságrovat. A rövid hírek a vegyesek után jöjjenek. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): vegyeshangú; vegyeshangúság; vegyeskereskedő.
vegyesít; vegyesül.
