vegyület
vegyület [e-e v. ë-e] főnév -et, -e [ë, e]
1. (vegyi ipar) Olyan egynemű anyag, amelynek molekulái két v. több elem atomjaiból állanak, s amelyben az alkotó elemek eredeti sajátságai általában nem ismerhetők fel. → Aromás vegyület; → ciklikus vegyületek; → ciklusos vegyületek; szerves, szervetlen vegyület; → zsírnemű vegyületek; a vegyület összetétele, szerkezete. A kénsav és a víz vegyület.
2. (régies, irodalmi nyelvben) Vminek keveréke, elegye, egybeolvadása. Itt az örök tenger moraját, harsogva leomló Hegyvizeket kellő vegyületben hallani. (Vörösmarty Mihály)
Szóösszetétel(ek): 1. vegyületérték; 2. szénvegyület.
vegyületi; vegyületű.
