verejtékezik
verejtékezik [e-e-ë] ige -ek [ë] v. (régies, választékos) -em [ë]; -tem, -ett [e, ë]; -zen [ë] v. (régies, választékos) -zék, (kissé választékos) verítékezik [e-ë], (választékos, irodalmi nyelvben) verejtékez [e-e-ë], verítékez [e-ë]
1. tárgyatlan Testi erőfeszítés, (nagy) meleg, láz, fájdalom v. izgalom hatására verejtékcseppek ütnek ki bőrének némely helyén v. egész felületén; testét v. ennek vmely részét kiveri, elborítja a verejték; láthatóan (erősen) izzad. A nehéz munkában verejtékezett az arca, a homloka. Verejtékezve ébredsz és … örülsz, hogy csak álom volt. (Karinthy Frigyes) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Fárasztó munkát, kül. megerőltető nehéz munkát végez; gürcöl. Egész nap kinn verejtékezett a határban. || b. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) (átvitt értelemben) Keservesen, kínlódva, gyak. erejét meghaladó módon, erőlködve dolgozik. Sokat verejtékeztem, amíg megszületett ez a vers.
2. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vért verejtékezik: szörnyű lelki kínokat érez. Az én szeretetem nem szeretet! Az én életem nem élet … És hogy ezt átgondoltam, szinte vért verejtékeztem. (Gárdonyi Géza)
verejtékezés; verejtékező.
