verőfény
verőfény főnév
1. (választékos) Ragyogó napfény, erős napsütés. Déli verőfény. Az ősz nyájas verőfényén ülök. (Tompa Mihály) Hidegen, verőfény nélkül … Ki-kipillant a felhőkbül, Majd meg elbólint a nap. (Vajda János) A Május izgat csupa verőfénnyel. (Ady Endre) A tündér vágyak puszta temetőjén Csak hantokat melenget a verőfény. (Juhász Gyula)
2. (átvitt értelemben, költői) Kedvező, előnyös állapot, vidám, derűs hangulat, életöröm. Most … egy bátor szárnycsapással Fejedelmi kegy verőfényébe jöttem. (Madách Imre) Az ifjuság verőfényét, viharját Idő és élet elrabolta rég. (Gyulai Pál) Van még nehány elhányt és csonka holmi, | egy kis verőfény és egy-két kacaj. (Kosztolányi Dezső)
