vérontás
vérontás [r-o] főnév -t, (-ok), -a
1. Harc, küzdelem közben való öldöklés. Vérontás nélkül foglalták el a várat. A városbéliek … keményen viselék magokat, ugyanazért lőn olyan nagy vérontás a város megvételekor. (Mikes Kelemen) Nagy volt a vérontás, folyt a vér, mint patak. (Arany János)
2. Az a cselekvés, amellyel vki vmely élőlényt megöl, vérét ontja. Elég volt már a vérontásból. Talán elégli már a győzedelmet S több vérontásra nem hajol keze. (Vörösmarty Mihály) De jaj a bűnnek s jaj azoknak, Akik vérontást létrehoznak! (Reviczky Gyula)
vérontási; vérontásos.
