vérző
vérző melléknév -n
1. Olyan <ember, állat, testrész v. seb>, aki, amely éppen vérzik. Vérző seb; bekötözetlen, vérző sebesültek. Vérző lábbal gyalogolt. Szegény anyám csak egy dalt zongorázik. | Egy árva dalt. Azt veregeti folyton … | és szállni vágy, mint vérző sas a hegyre. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, választékos) Súlyos veszteségeket szenvedett, nehéz megpróbáltatásokon átesett. Vérző szívvel: lelki fájdalmat, kül. nagy sajnálatot érezve. A háború sebeitől vérző ország.
3. (átvitt értelemben, ritka, költői) Éles fájdalommal sajgó v. megnyilatkozó. Boldog, ha büszke lantján a haza Dicsőségének napját zengheti! | Ha nincs multjának vérző panasza. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): vérzőkór.
