veszélyes
veszélyes [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <élőlény>, aki, amely veszélyt okozhat, ártalmas lehet. Veszélyes állat, ellenfél, ember. Ez a Zaránd még gyászt hozand reám. | Veszélyes ember! (Vörösmarty Mihály)
2. Veszéllyel járó, veszedelmeket rejtő, kockázatos <állapot, cselekvés, idő>. Veszélyes éjszaka, helyzet, munka, őrjárat, utazás, vállalkozás; → kihajolni veszélyes. Hirtelen felállott s a vadakhoz lépe, Gyorsan fölvetette őket a vállára, Úgy indult veszélyes éjjeli útjára. (Arany János) || a. Kritikus, válságos <idő a betegség lefolyásában>. Veszélyes időpont, időszak.
3. Olyan <hely>, ahol könnyen történhetik baj, veszedelem. Veszélyes forduló, kanyar, terület, útkeresztezés; a vasútvonal veszélyes pontja.
4. Olyan <állítás, körülmény>, amely kellemetlen következményekkel járhat, bajt, zavart okozhat. Veszélyes elmélet, félreértés, tanítás, tétel. || a. (bizalmas) Nem (olyan) veszélyes: nem okoz különösebb bonyodalmat, aránylag könnyen megoldható, elintézhető.
Szóösszetétel(ek): közveszélyes; önveszélyes.
veszélyesség.
