vészmadár
vészmadár főnév
1. (ritka, irodalmi nyelvben) Olyan madár, rendsz. sirály, amely vihar alkalmával nyugtalanul repked és vijjog, v. amely <a néphit szerint> vijjogásával vihar közeledését jelzi; viharmadár. Szelleme, mint a vészmadár, a zivatart keresi. (Kemény Zsigmond) Az eső hull, a hajó körül … vészmadarak röpködnek sikongva. (Jókai Mór)
2. (ritka) Kuvik, amely <a régibb néphit szerint> hangjával haláleset bekövetkezését jelenti; halálmadár. Ott kuvikol a háztetőn egy vészmadár.
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Az, aki mindenben alaptalanul veszedelmet lát, a bekövetkező eseményeket sötéten ítéli meg; halálmadár. Ne légy már olyan vészmadár! Eh, vészmadár ön is. (Szigligeti Ede) Viaszsápadt arca kísértetiesen hatott a villanyfényben. Hát mindenki vészmadár, akárhonnan jön? … (Móricz Zsigmond)
