vicces
vicces [ë] melléknév és főnév
I. melléknév -en, -ebb [e, e] (kissé bizalmas)
1. Olyan <személy>, aki tréfákat, vicceket (1–2) mond, csinál, aki kedveli a tréfát, szeret tréfálkozni, viccelni; tréfás, élces. Vicces alak, fickó. Szereti a tréfás, vicces embert.
2. Olyan <dolog>, amin nevetni lehet; ötletes, szellemes; mulattató. Vicces beszéd, vicces dolog; viccesen mond (el) vmit; nem is olyan vicces: nagyon is komoly dolog. Ezek a félművelt úrhölgyek … a műveltség látszatát a színházban szerzik, ott tanulják meg, mit kell mondani viccesen. (Krúdy Gyula) || a. Olyan <lelkiállapot v. adottság>, amelyben vki szívesen viccelődik, tréfálkozik. Vicces kedélyű; vicces kedvre hangol vkit. A főnök ma vicces hangulatban van.
3. Nevetségesen furcsa, visszás; mulatságos. Nagyon vicces helyzetbe kerültünk.
II. főnév (ritka) -et [e] Vicces (I. 2) megjegyzés, dolog. Maga olyan vicceseket tud kérdezni. Berti … nagyon jól találta magát köztük, és velük nevetgélt, vicceseket mondott nekik. (Móricz Zsigmond)
