vicsorít
vicsorít tárgyas ige -ott, -son; vicsorítani (-ni) (hangfestő)
<Csak ebben az állandósult szókapcsolatban:> Vicsorítja a fogát v. (ritka) fogat vicsorít: dühében ajkait széthúzva, fogait (esetleg dühös csikorgatással) mutatja, mintha harapni akarna. A kutya rám vicsorította a fogát. A hű, kedves kutya nem ismert meg, sokáig ugatott, vicsorította rám a fogát, morgott. (Kosztolányi Dezső) || a. (tárgy nélkül) A kutya feléje vicsorított. Fehér fogsora … fölcsillant a homályban, mintha vicsorítana. (Babits Mihály)
Igekötős igék: kivicsorít; rávicsorít; visszavicsorít.
vicsorítás; vicsorító.
