villamosság
villamosság főnév -ot, -a
1. (fizika) Elektromosság. Légköri, pozitív, negatív villamosság; villamossággal telített anyag. Megkívánják tőlünk, hogy ismerjük a villamosság mivoltát, amelyet naponta használunk, utazunk, főzünk, világítunk vele. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, választékos) Jelentéktelen eseményre, változásra is érzékenyen reagáló, izgalommal telített nyugtalanság, feszültség. A tárgyalóterem telítve van villamossággal.
Szóösszetétel(ek): villamosságfejlesztő; villamossággerjesztő; villamossággyűjtő; villamosságvezető.
villamossági.
