vindikál
vindikál* tárgyas ige -t, -jon; -ni (választékos)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Magának vindikál vmit: vki vmely vitás dolgot, értéket, jogot, érdemet magának követel, igényel, tulajdonít; számot, igényt, jogot tart vmire. Ilyen jogot ne is vindikálj magadnak! A vezetői megbízatást magának vindikálta. Magának vindikálja az érdemet, az elismerést. Az egész örökséget magának vindikálta. || a. (ritka) Vkinek vindikál vmit: követeli, hogy vkinek adjanak meg vmit. Bajza és köre valósággal politikai bátorsággal vindikálta az írónak … azt a szabadságot, amit két évtized múlva Petőfi és köre valósággal birtokba is vett. (Móra Ferenc)
vindikálás; vindikálható; vindikáló; vindikált.
