vinnyog
vinnyog tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon (hangutánzó)
1. <Állat, főleg kutya> nyöszörgésre emlékeztető, meg-megszakadó, rövid, rendsz. magas hangot ad csukott szájjal, az orron keresztül. A fenevad … társai vinnyogva oldalognak el. (Jókai Mór) A Burkus vinnyogott, és szaglászva futkározta be a szobákat. (Mikszáth Kálmán) || a. (tájszó) <Ló> nyihog, élesen nyerít.
2. (népies) <Ember, főleg nő v. gyermek> nyűgösködve nyafog, nyöszörög. Mit vinnyogsz itt folyton? || a. Pityereg, siránkozik. A kulcsárné csak egyre sírt, vinnyogott. (Mikszáth Kálmán)
3. (tájszó) Elfojtva nevetgél, vihog. A lányok ott vinnyognak a sarokban.
Igekötős igék: belevinnyog; rávinnyog; visszavinnyog.
vinnyogás; vinnyogó; vinnyogtat.
