virrad
virrad tárgyatlan ige -t, -jon, (tájszó v. régies) virad
1. (csak 3. személyben, rendsz. alany nélkül) Lassan oszlani kezd az éjjeli sötétség, (még napfelkelte előtt) kissé világosodik, világosodni kezd; pirkad, dereng. Már nemsokára virrad. Még alig virradt, már talpon volt. A kakas megint kukurikolt. Virradt. (Gárdonyi Géza) Virrad. Szürkűl a város renyhe piszka. (Tóth Árpád) || a. (átvitt értelemben) És valóban ősszel a föld … Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett; Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet. (Petőfi Sándor) || b. (csak 3. személyben, alany nélkül) Ilyen módon világosodni, derengeni szokott. Nyáron korán virrad. Nem a kakas szavára kezd viradni, De a kakas kiált, merthogy virad. (Madách Imre)
2. (csak 3. személyben) (átvitt értelemben, választékos) Új, jobb, biztatóbb, szebb korszak, időszak kezdődik. Virrad már a jobb jövendő. Jobb idő virrad. Virrad hazánk várt napja, virrad. (Berzsenyi Dániel) || a. (alany nélkül) (átvitt értelemben, költői) Valahára nekem is virad. (Szigligeti Ede)
3. (csak 3. személyben) Vmi virrad vkire, vmire; rám, rád, rá, ránk, rátok, rájuk: vkinek v. vminek vmely bekövetkezett jelenség osztályrészül jut; következik számára. Szép napok virradnak rá. Az emberiségre a tartós béke korszaka virrad. A nagy nap rám virradt. (Petőfi Sándor) Gyomrocskádra ünnep virrad. (Vajda János)
4. Vki vmire virrad: vki felébredve szembekerül vmivel; osztályrészéül, feladatául jut vmi. Esős, nehéz napra virrad; reggelre virradva: a reggeli felébredés után; reggel. Arra virradt, hogy pénzét ellopták. Vidám hajnalra virradok, Ha látlak és veled vagyok. (Gyulai Pál) || a. Vki (saját közreműködése nélkül) vmire megér, vmihez hozzájut, osztályrészül jut neki. Sohse lehet tudni, mire virradunk; nem tudja az ember, mire virrad. Szebb napra virrad még bús életed. (Vörösmarty Mihály) Gyermekeink boldogabb napokra virradnak, mint mi. (Vas Gereben)
5. Vki, vmi vhol virrad: a virradat vhol éri. A szolgabíró még több bankot adjon S a társaság a kocsmában virradjon! … (Juhász Gyula)
6. (ritka, irodalmi nyelvben) Ébred (1). Reggelre kábultan és kimerülten virradt. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: felvirrad; kivirrad; megvirrad; rávirrad.
virradás; virradatlan; virradt.
