visszaküld
visszaküld tárgyas ige
1. Oda küld vmit, ahonnan küldték, v. annak küldi, akitől kapta. Visszaküld vkinek vmit; árukat visszaküld; visszaküldi a feladónak; visszaküldi vkinek a leveleit; visszaküldi a (jegy)gyűrűt: ezzel a cselekvéssel felbontja az eljegyzést. Visszaküldték a rossz helyre irányított csomagot. Uram, néhány emléke itt maradt; Már rég óhajtám visszaküldeni. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Illésinek visszaküldték a jegygyűrűt. (Tolnai Lajos) Ha megjött a válasz, azt kiteszik a posta ablakába, s ha két hétig nem jelentkezik a címzett, visszaküldik a feladónak. (Móricz Zsigmond)
2. <Személyt> oda küld, ahonnan jött, ahol már volt, v. ahol előzőleg élt, dolgozott. Visszaküld vkit vhová; (átvitt értelemben, durva) visszaküld vkit az anyjába: trágár és sértő módon szidja, gyalázza. Visszaküldi az embereket előző munkahelyükre. Háromszor is visszaküldte a fiát a boltba, míg végre sikerült mindent megkapnia. Ne küldjétek vissza ezt a gyereket az iskolába. (Móricz Zsigmond) || a. <Személyt> visszafordulásra, távozásra szólít fel; elküld. Jegyet akart váltani, de visszaküldték a pénztártól. A gyereket visszaküldi az ajtóból.
visszaküldés; visszaküldet; visszaküldhető; visszaküldő; visszaküldött.
