visz
visz ige vitt, vigyen [ë]; vinni, (jelentő mód jelen egyessz. 3. sz, népies, régies:) viszen [ë]
I. tárgyas Úgy tart vmit, hogy az vele együtt mozog, a beszélő felé nem közeledve.
1. Vmit, esetleg vkit felemelve tart és szállít vhova, de nem a beszélő felé. Vö: odavisz (1). Fejen, háton, hóna alatt, karon, kézben, kosárban, zsákban visz vmit; hátán, karján, ölében visz vkit; → tálcán visz vkinek vmit; → vásárra visz vmit; → vásárra viszi a bőrét; magával visz vmit, esetleg vkit; viszi a lába: megy; megy, amerre a lába viszi: meghatározott cél, irány nélkül megy; viszi a ló, a vonat. Csak két napra való élelmiszert, de sok pénzt visz magával. Ezt a táskát magammal viszem. A bőröndjét a fia vitte utána. Oda vidd, ahol a másik csomag van! Vitte őt két lába erdő közepébe. (Petőfi Sándor) Szegény pusztai asszony volt, bizonyosan az urának vitt valahová ételt. (Móricz Zsigmond) || a. (ritka) Vhová viszi: <kezét, tenyerét, ill. a benne tartott tárgyat> vhová, de nem a beszélő felé közelíti. Szájához vitte a kávéscsészét. Az ember … tenyerét közel vivé a földhöz. (Jókai Mór) || b. <Embert, állatot, tárgyat vmely teherhordó állaton v. szállító eszközön> vhová, de nem a beszélő felé szállít. Hajón, szekéren, taligán visz vmit; autón, kocsin, hintón, repülőgépen visz vkit; magával visz vkit, vmit; lóháton, öszvéren viszi a poggyászt. Búzát visz a malomba. Gabonát vitt a piacra. Kórházba vitte a beteget. Debrecenből Miskolcra vitte a bútorait. Miklós hozott ide az autóján … Innen a szabónőhöz visz. (Kosztolányi Dezső)
2. <Embert, állatot> vhová vezet, kísér. Vö: odavisz (1). Magával visz vkit: úgy intézi a dolgot, hogy vki együtt megy vele; előadásra, hangversenyre, színházba visz vkit; → oltár elé visz vkit; → nyakára visz vkinek vkit. Lovat visz a vásárba v. a vásárra. Iskolába viszi a gyereket. Az asszony falura utazott, férje utána vitte a kislányt is. Majd oda viszlek, ahol a legjobban tudunk szórakozni. Készülj velem jönni. Holnap viszlek Esztergomba. (Jókai Mór) Nosza, karonfogták és nagy diadallal vitték az „Arany sas”-ba. (Mikszáth Kálmán) A pusztai ember … kötőféken vitte a lovat maga mellett. (Móricz Zsigmond) || a. Karhatalmi kísérettel menni kényszerít vkit. A banditát megbilincselve vitték a rendőrségre.
3. Magával ragadva erősen tart, magával együtt haladó mozgásra kényszerít. Vö: odavisz (1), rávisz (2). Magával visz. A héja viszi a csirkét. A szél viszi a felhőket. A víz viszi a csónakot. A szél nem oda vitte a léggömböt, ahova szánták. A huzat rátok viszi a füstöt. Négy hosszú farkú pejló gyorsan vitt egy hatalmas vörösre festett kocsit. (Krúdy Gyula) Folyót piszkál a szalmaszál, – | ni, kapja viszi már az ár! (József Attila)
4. Vminek visz vkit, vmit: (kezében, karján, vállán stb.) tartva v. vele együtt haladva úgy irányítja, hogy az nekiütődik vminek. Vigyázz, az ajtónak viszed a tálcát. Motorkerékpárját egy fának vitte. Ne vidd a gyereket a szöges drótnak! A víz a partnak vitte a tutajt.
5. Távolodó irányban mozgat v. távolodni kényszerít vkit, vmit. Viszi az → irháját. Hozzák a pénzt az üzletbe, viszik az árut. Többet visznek, mint amennyit hoznak. Gyalog hozta a gyereket, de most taxin viszi. Odébb viszi az ár a gallyakat, de másokat hoz helyettük. || a. (bizalmas) Vidd a csudába v. (durva) a fenébe, a pokolba!: tüntesd el innen, ne is lássam! || b. (bizalmas) Vigye kánya, vigye ördög v. ördög vigye, vigye patvar!: a) hadd vesszen, nem sajnálom, bánom is én! Vigye a patvar a kényelmet. (Vas Gereben) A kánya vigye a dolgomat. (Mikszáth Kálmán); b) takarodjék, látni se akarom!
6. (játék) <Kártyajátékos vmely kártyát v. ütést> a játék szabályai alapján magáénak tekint, saját javára számít; elüt (I. 9a). Viszi az ászomat. Ő vitt minden ütést. || a. <Vmely kártyalap v. lapok bizonyos együttese vmely lapot> mint ütésben gyengébbet a kihívó játékosnak juttat; üt. A király viszi a felsőt. Ez girigári, ti. hetes, nyolcas, kilences, tízes, különböző színekből, ami viszi a négy kétszemet [= ászt]. (Arany János)
7. (átvitt értelemben) <Pénzt> nagy mennyiségben (fel)emészt. A hazárdjáték aztán viszi a pénzt. Költséges vállalkozás: csak úgy viszi a pénzt.
II. Vmely helyre, bizonyos körülmények közé juttat vkit, vmit.
1. tárgyas Vhova, vminek visz vkit: <vmely közület, hivatalos szerv, testület> módot ad neki, v. utasítja arra, hogy eddigi környezetét elhagyva elmenjen vminek v. vhova; beoszt, berendel, beutal. Vö: odavisz (2). Viszik katonának: katonai szolgálatra rendelik. Kiváló kartársunkat igazgatónak vitték más iskolához. Oda viszik, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szakszervezet az idén is sok tagját vitte nyaralni. || a. Vkit visz vhova: vmely minőségben új személyt kezd alkalmazni vhol, a beszélőtől távoli helyen. (bizalmas) Asszonyt v. feleséget visz a házhoz: megnősül, és a feleségét magához veszi (a beszélőtől távol levő otthonába). Új titkárt vitt a vállalathoz. || b. (bizalmas) Vkire visz vkit: vkinek (de nem a beszélőnek) a közelébe enged, küld, juttat vkit, aki aztán kellemetlen lesz a számára. Vö: rávisz (4). Rájuk vitték a végrehajtókat.
2. tárgyas Vhova, vkinek visz vmit: <személy> vmit mint anyagi hozzájárulást juttat vhova, vkinek. Vmit visz a házhoz: <nő> vmivel mint hozománnyal járul hozzá a család életének anyagi alapjához. Új bútort vitt az új lakásba. Nincs annak a lánynak nyolcvan forintja se. Egy tehenet se visz az a házhoz. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyas Vkinek v. vhova visz: <vmely elvont dolgot> anyagi v. erkölcsi, szellemi segítségként vkihez v. vhova eljuttat, úgy, hogy személyesen elmegy hozzá v. oda. Kultúrát visz a faluba. Segítséget visz az árvíz áldozatainak. || b. tárgyas <Hírt, értesülést> eljuttat vkihez v. vhová; terjeszt. Hírül visz vmit: vkinek tudomására hozza; → sírba viszi a titkot. Asszonyának a hirt azonképen [= nyomban] vitte. (Arany János) Hírül viszem a [fiú] … halálát. (Mikszáth Kálmán)
3. tárgyas (átvitt értelemben) Vmire, vhova visz: vmilyen állapotba juttat vkit, vmit. Ad → abszurdum visz vmit; annyira visz vmit v. oda viszi a dolgot (, hogy …): erőfeszítésével sikerül elérnie, hogy …; diadalra v. győzelemre visz vmely ügyet: tevékenyen elősegíti vmely ügy győzelmét; előbbre visz vmit: hozzájárul vminek a fejlődéséhez; → kenyértörésre viszi a dolgot; (bizalmas, gúnyos) lépre visz vkit: szándékát ügyesen leplezve <vmely gyanútlan személyt> ravasz fogással olyan helyzetbe juttat, ahonnan az már nem v. aligha menekülhet; → sírba v. halálba visz vkit; perre viszi az ügyet: odáig juttatja, hogy per lesz belőle; tökéletességre v. (régies) tökélyre visz vmit: tökéletességig fejleszti; → túlzásba visz vmit; vesztébe visz vkit: pusztulását v. anyagi, esetleg erkölcsi romlását okozza; zsákutcába visz vkit, vmit: olyan helyzetbe juttatja, ahonnan nincs út tovább; tarthatatlan v. rendkívül nehéz, kellemetlen helyzetbe juttatja. Tán a sírba is viszi bánata … (Kemény Zsigmond) Eget-földet megmozdít, hogy dűlőre vigye ügyemet. (Mikszáth Kálmán) Imrust a kalandos könyvek csak még messzebb vitték az egészséges akarat praktikus világától. (Babits Mihály) || a. tárgyas Vmerre, vmire visz: <beszélgetést> vmely tárgyra terel, másfelé irányít. Másra visszük a beszédet … (Ady Endre) Olyan térre vitték a társalgást, ami nők és férfiak között szokás. (Kuncz Aladár) || b. (tárgyas igealak, rendsz. tárgy nélkül) Vmire, vmennyire viszi (a dolgát, esetleg a dolgot): cselekvésében vmely célt, sikert, kül. az életben, pályafutásában vmely eredményt elér. Vmire viszi (vhol): vmely foglalkozásban, foglalatosságban vmilyen jártasságot, bizonyos sikereket, eredményeket ér el; vmire viszi vmivel: vmit el tud érni vminek a felhasználásával, vmilyen mértékben eredményesen fel tud használni vmit; → nagyra viszi; vmely rangig viszi: (katonai) szolgálata során bizonyos rangot ér el; semmire sem viszi: eredménytelen, sikertelen életet él, v. rangban, vagyoni helyzetben, külső megbecsülésben igen alacsony szinten marad; még sokra viheti: a) megvannak benne azok a képességek, amelyek az életben sikerre vezetnek; b) (gúnyos) még hírhedt bűnöző lehet belőle; viszi → valamire. Pályáján, bár még fiatal, elég sokra vitte. A sakkban nem sokra vitte. Ezzel a módszerrel nem sokra viszed. Sokra bizony már alig viszi dolgát: … Nem is a művész babérja hevíti. (Arany János) Ez nem viszi semmire, éhen fog meghalni. (Justh Zsigmond) Tudomány kell, hogy valaki oly tökéletességre vigye, mint ő, ki minden csínját-bínját érti szakmájának. (Mikszáth Kálmán) || c. (tárgy nélkül, csak néhány szókapcsolatban) (bizalmas, rendsz. rosszalló) Vmire visz: <cselekvés, állapot, tulajdonság> vmilyen, rendsz. káros eredményt, hatást idéz elő, káros következményei lesznek. Nem visz jóra: nem lesz jó vége; → rosszra visz; szerencsétlenségre visz; rossz → útra visz. „Endre fiam, félek: gonosz itt a lélek.” | Gyanús szeretet az, soha se visz jóra: Nápolyba, vitézek! boszúra, boszúra! (Arany János) Nem jóra visz az, ha a leány fut a legény után. (Justh Zsigmond)
4. tárgyas <Embert, állatot> vmerre késztet, vmire ösztönöz, rábír. Bűnre, jóra, rosszra visz vkit. Ki vihette erre a ballépésre? Szerelem vitte az italra. (Justh Zsigmond) A veszett kutya … se lát, se hall, de a szimatja az ember felé viszi. (Mikszáth Kálmán)
5. tárgyas <Vmely ügyet, szóban v. írásban megvitatás, döntés végett vmely személy, közösség, hatóság elé> terjeszt. Vö: odavisz (3). → Bíró elé visz vmit; a bíróság, a tanács, a pártértekezlet elé viszi az ügyet. A kérdést a nagy nyilvánosság elé kell vinni. Sérelmünket oda visszük, ahonnan igazságos döntést várhatunk. Azt mondta: ne hagyjam magamat! Vigyem a dolgomat a szolgabíró elé. (Jókai Mór)
6. tárgyas <Néhány szókapcsolatban.> Vmire visz: a) <személyt> vmely drámai formában írt műben megjelenít; b) <eseményt, társadalmi problémát> vmely drámai formában feldolgoz; c) (ritka) <írásművet> színdarabbá v. filmre átdolgoz. Filmvászonra visz; → színre visz; → színpadra visz vmit. Egy érseket színpadra vinni s éppen ily szerepben, ízetlennek tetszett előtte. (Gyulai Pál)
7. tárgyatlan (kissé bizalmas) <Távolra ható fegyver> bizonyos távolságra röpíti a belé tett lövedéket, nyílvesszőt; hord (III). Az ágyú messzire visz. Hah! emberek, ha jól visz íjatok, Olyan torunk lesz, milyen egy vadásznak | Sem volt Nimród apánktól ekkorig. (Vörösmarty Mihály)
8. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vhova, vmerre visz: <út, nyom, nyílás, átjáró> vmerre vezet, nyílik, irányul; rajta (keresztül) vhová jutni. Vö: odavisz (4). Az ajtó az udvarra visz. A nyomok abba az irányba visznek. Melyik út visz a faluba? Ez az út tovább visz Debrecenig. Az az út oda visz, ahova menni akarsz. Tudod magad A titkos ösvényt, mely váradba visz. (Vörösmarty Mihály) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Út> vhol, vmerre halad, vezet. Alagút visz a hegy alatt. Csörsz … vagy negyven lépéssel beljebb ment a vágás szívébe. Ott egy jól kivert vadcsapás vitt. (Bársony István) || b. tárgyas <Út> vmerre vezet, irányít vkit. Vadonba, … Ösméretlen vidékre vivé őket az ut. (Arany János) || c. tárgyas és tárgyatlan (átvitt értelemben) Vhol, vmerre v. vhova visz vkit v. vkinek az útja: éppen oda megy, ott, arra jár, arra halad vki, ott, arra van dolga, elintézni valója. Tovább visz(i) az útja: tovább kell mennie. Holnap hozzátok visz az utam. Látogassa meg őket, ha már arra visz(i) az útja.
III. Vmit folyamatosan végezve, v. benne vele együtt működve irányít, vezet.
1. tárgyas (bizalmas) <Elvégzendő munkát, cselekvést> benne való részvételével lendületesen előbbre mozdít, elősegít azáltal, hogy példája, lelkesedése társaira is serkentően hat. Kiváló ember, viszi az egész osztály munkáját. (film, színház) Jó színész, viszi a darabot. || a. tárgyas (bizalmas) <Cselekvő, működő együttest> nagy biztonsággal és hozzáértéssel működve úgy irányít, hogy társait is folytonos lendületre serkenti. Lelkesen dolgozott, csak úgy vitte a társaságot. Néhány jó hangú ember viszi az egész kórust. || b. tárgyas (átvitt értelemben) Viszi a hangot v. szót v. (ritka) szólamot: a beszélgetés menetét, hangnemét egyéniségével döntő módon befolyásolja, irányítja, rendsz. pusztán azzal, hogy jobbára ő beszél. A kopasz becsületbíró vitte a szót. (Mikszáth Kálmán) || c. tárgyas <Csak néhány szókapcsolatban.> Vmerre viszi a hangot: a hang magasságát v. erejét módosítva, vmely más hangmagasságon v. más hangerővel folytatja a megkezdett dallamot v. beszédet. Feljebb, magas(abb)ra viszi a hangot; lejjebb, mély(ebb)re viszi a hangot.
2. tárgyas (kissé régies) <Vmely foglalkozást> rendszeresen folytat, űz; hivatásszerűen foglalkozik vele. Az özvegy vitte tovább az üzletet. Egy hamis bankócsináló jó ideig meglehetős szerencsével vitte ezt a mesterséget. (Vas Gereben) Az árvák pénzével uzsoraüzletet visz. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (kissé régies) <Vmely munkát, hivatalt, ügykört> intéz, betölt, végez. Viszi a pert: <ügyvéd> a peres fél, terhelt v. vádlott érdekeit a bíróság előtt képviseli. Ő vitte sógorának gazdaságát. (Eötvös József) Meg is állapodtak benne, hogy … e pört … hadd folytassa és vigye ő. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyas (ritka, zene, bizalmas) <Szólamot> vmely együttesben énekel v. (hangszeren) játszik. Ki viszi a szopránt? Te melyik hangot viszed? Ő viszi a második hegedűt. || c. tárgyas (átvitt értelemben) Vmilyen szerepet visz: <vmely közösségben> bizonyos jellegű v. irányú működést fejt ki. Döntő, fontos, jelentős szerepet visz; alárendelt szerepet visz; nem visz nagy szerepet. A vezérszerepet … a két helyi hatalmas lap vitte. (Tolnai Lajos) || d. tárgyas (elavult) <Bizonyos események menetét rögzítő írásbeli munkát, feljegyzést> folyamatosan v. rendszeresen ír; vezet. Iván viszi a jegyzőkönyvet. (Jókai Mór) Kár, hogy e hű ember nem vitt naplót. (Gyulai Pál)
3. tárgyas (kissé régies, választékos) <Néhány kapcsolatban.> Vmilyen házat, háztartást, konyhát v. (régies) udvart visz: a háztartás stb. tekintetében vmilyen módon él; vmilyen konyhát, háztartást stb. tart fenn. Nagy házat visz; jó konyhát visz. Kényelmes házat vittek, melyből nem hiányzott semmi. (Mikszáth Kálmán) [A feleségem] kis bevételemből nagyszerű háztartást vitt. (Móricz Zsigmond)
4. (tárgyas igealak tárgy nélkül) (népies) Nem sokáig viszi már v. nem viszi tovább: olyan súlyos beteg, hogy már nem sokáig él. Nem viszi már soká! Kikopik belőle a lélekzet. (Jókai Mór) Nem viszi tovább, – beszélte halkan [a bakter] egy mellette ülő subás embernek. (Gárdonyi Géza)
Szólás(ok): ld. büdös, dűlő, jég, víz.
Igekötős igék: átvisz; bevisz; belevisz; elvisz; előrevisz; felvisz; félrevisz; hátravisz; hazavisz; helyrevisz; keresztülvisz; kivisz; körülvisz; levisz; megvisz; nekivisz; odavisz; rávisz; széjjelvisz; szétvisz; tovavisz; továbbvisz; túlvisz; végbevisz; véghezvisz; végigvisz; visszavisz.
vihető; vitt.
