vitat
vitat tárgyas ige -tam, -ott, ..asson, (régies) vítat
1. Vita tárgyává tesz vmit; vitázik, vitatkozik róla. Ezt a kérdést már sokszor vitatták. Nagy sor jövend utánad, szép hugom, Mely milljó úton ezt vitatja újra … (Madách Imre) Régente soha senkinek se jutott eszébe a kritika jogát vitatni. (Ambrus Zoltán) Egyre erősebb a nagy Szándék, | Hogy az Istent ne szavakban vitassák, | De adassék meg az Embernek | Itt a Földön minden szépség, igazság. (Ady Endre) || a. (régies, irodalmi nyelvben) <Mások véleményének meghallgatásával> tárgyal, megbeszél, fejteget vmit. Lajos pedig készűl ostromlani Melfit, | Vítatja naponként vajdával a tervit. (Arany János) Nagyon szerette ezt a gondolatot vitatni. (Jókai Mór)
2. <Álláspontot, igényt> az ellenkező nézetekkel szembeszállva érvényesíteni akar; mint sajátját kardoskodva, erősködve védi, állítja, bizonygatja. Vitatja a maga igazát, jogát. Mindenki a maga álláspontját vitatta. Én éppen az ellenkezőjét vitatom. Azt vítatta, mondom, szegény jámbor öreg, | Hogy a nemzetségünk Árpád vérbül ered | Lyányágon. (Arany János) Mit érsz el azzal, hogy … azt vitatod, hogy az urad nem szeret? (Justh Zsigmond)
3. <Vmely állítást, igényt> kétségbe von, kétségesnek tart; vminek az ellenkezőjeként igyekszik érvényesíteni, bebizonyítani. Vminek a jogosságát vitatja. Ezt nem vitatja senki. Katona … vitatja a mi Attilával és hunnusokkal [= hunokkal] való vérségünket. (Csokonai Vitéz Mihály)
4. (elavult) Harcban a maga javára követel vmit, harccal való döntéssel sajátjának igyekszik megszerezni v. biztosítani. Kardunkra téve e hon sorsa most, Vagy élet, vagy halál: vitassuk azt! (Vívnak). (Jókai Mór)
Igekötős igék: elvitat; megvitat.
vitatás; vitatgat; vitató.
