vonul
vonul tárgyatlan ige -t, -jon
1. <Személyek, élőlények, mozgó tárgyak tömege, csoportja> egymás után megy, halad, rendsz. lassan. Vonul a menet, a sereg, a tömeg. Május elsején a nép a ligetbe vonult. Az ifjúság tüntetni vonult. Tömegesen vonultunk szavazni. A hajóhad a kikötőbe vonult. A madarak ősszel délre vonulnak. Felhők vonulnak a nyári égen. Mélyen a vár alatt Vonúl egy kis csapat. (Arany János) Katonák vonulnak végig az utcán. (Babits Mihály) || a. <Egyetlen személy> vmely csoporttal, tömeggel együtt halad. Ő is ott vonult a menetben. || b. (régies) Vki, vmi ellen vonul: a) <harci alakulat> támadás céljával megközelít vkit, vmit. A sereg a vár ellen vonult. b) <személy> ilyen céllal mozgó alakulatban részt vesz, v. azt irányítja. Mátyás a török ellen vonult.
2. (kissé választékos) Vki vhova vonul: vmely viszonylag távolabbi helyre megy, különválva a társaságtól, elzárkózva a nyilvánosságtól; húzódik. Magányába, szobájába vonul. Az egyik sarokba vonultak. Egyedűl várad közepébe vonúlál. (Vörösmarty Mihály) Falura vonultak, hogy olcsón élhessenek. (Gárdonyi Géza) Orvosa tanácsára a nyári hónapokra egy fürdőhelyre vonult pihenni. (Kosztolányi Dezső) || a. (kissé választékos) Magába vonul: az embereket, a társaságot kerülve, saját gondolataiba merül. Az árva kebel magába vonulva elfelejté első éveinek nyugtalan reményeit. (Eötvös József) Szeretett magába vonúlni és elmélázni esténként. (Gyulai Pál) || b. (választékos) <Állandósult szókapcsolatokban:> vmilyen, eddigi foglalkozásától, életformájától eltérő életmódot kezd. (régies) Hadba vonul: harctéri szolgálatot kezd teljesíteni; → illegalitásba vonul; kolostorba, zárdába vonul: vmely férfi, ill. női szerzetesrendbe lép; nyugalomba vonul: nyugdíjba megy; (katonaság) tartalékba vonul: tartalékos állományba kerül.
3. (átvitt értelemben, ritka) <Vmely térbeli v. földrajzi alakulat> nagyobb területen hosszanti irányban elterül; húzódik. Mellettem vonúl egy régen elhagyott gát. (Arany János)
4. (csak határozóval) (régies) <A homlok v. a homlokon több ránc vmely sajátos lelkiállapot v. hangulatváltozás hatására> összehúzódik. Hatalmas homloka redőkbe vonult. (Kemény Zsigmond) Homlokán a ráncok sűrűbbre vonúlnak. (Arany János)
Igekötős igék: átvonul; bevonul; elvonul; előrevonul; felvonul; félrevonul; hátravonul; hazavonul; kivonul; levonul; megvonul; végigvonul; visszavonul.
vonulás; vonuló; vonult; vonultat.
