zamatos
zamatos melléknév -an, -abb
1. Olyan <gyümölcs, ital>, amelynek zamata (1) van. Zamatos alma, barack, szőlő; zamatos bor. S a halmok koszorús oldalain ragyog A százféle gyümölcs s a zamatos gerezd. (Berzsenyi Dániel) || a. (átvitt értelemben, ritka) Zamatos csók: különösen jóleső, kellemes szerelmi cs. A legforróbb, a legzamatosabb csókokat szórták a levegőbe. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) Olyan <megnyilatkozás, stílus>, amelynek vmi sajátos jellege, különös zamata (2) van. Zamatos beszéd, magyarság. A söntésben … a legzamatosabb bécsi németséggel tárgyalt valamely kérdést. (Krúdy Gyula)
zamatosít; zamatosság.
